A módszer 2013-ban indult útjára. A Ligetszépe meseterápia az ember komplex, organikus, testi-lelki-szellemi lényének figyelembe vételével megalkotott meseterápiás módszer. Kidolgozója Szentkúti Márta, akivel többször is lehetőségem volt – a szakdolgozati munka során – közvetlen konzultációra. A módszer kialakításának alapja az ember életkori fejlődési sajátosságait, törvényszerűségeit tartalmazó antropozófiai, szellemtudományos antropológia; az ősképek ismerete; valamint az Antonovsky által megfogalmazott szalutogenetikus szemlélet. A szalutogenezis Dávid (2012) jellemzése alapján az orvoslás patogenetikus szemléletével szemben az egészség eredetét állítja a középpontba, vagyis egészségközpontú beállítottságot jelent. A pszichológiai iskolák, irányzatok közül rokonságot mutat C.G. Jung munkásságával az ősképek és az ember kapcsolatát illetően; emberképét, eljárásmódját illetően pedig messzemenően figyelembe veszi Viktor E. Frankl logoterápiáját.
A harmadik bécsi iskola elnevezésű irányzat szerint minden ember életének és élete minden pillanatának megvan az egyedi, személyre szabott értelme. A cél pedig nem más, mint az értelmes élet felé vezetni a pácienst, vagyis az, hogy megtanuljon törekedni arra, hogy minden helyzetből a lehető legjobbat hozza ki önmaga és a világ számára. Frankl emberképe a testi és a lelki rész mellett egy szellemi részt is tulajdonít az embernek, sőt, azt állítja, hogy az ember valójában ez a szellemi. A szellemi rész révén az ember képes az önelhatárolódásra, vagyis arra, hogy a fizikai és a lelki rész ellenében cselekedjen; és képes az önátadásra, vagyis arra, hogy életét más emberek vagy nemes ügyek szolgálatába állítsa.
A Ligetszépe meseterápia fejlesztő-megelőző ága a személyiségfejlesztő-és harmonizáló mesemondás (mely közelít a mesepedagógia felé), míg az egyéni terápiát kifejezetten segítő, gyógyító jellegű eljárásnak tekinthetjük.
A gyermekek szempontjából a Ligetszépe meseterápia jellemzően receptív terápia. A gyermek befogadja a hallott mesét, s a mesehallgatás során benne megszülető ősképek tudják kifejteni harmonizáló, egészségessé tévő hatásukat, s mindemellett az elmélyült figyelem már önmagában is feszültségcsökkentő hatású. (Bagdy, 2014). Ugyanakkor a mese – kiemelten a népmese, azon belül is a varázsmese – olyan szellemi forrásból származik, melyre minden gyermeknek – különösen a fejlődésében megzavart gyermeknek – nagy szüksége van. A forráshoz, a világ értelméhez való kapcsolódás, azt jelenti a mesehallgató számára: otthon vagyok ebben a világban. Ez az otthonosság-érzés segít általában abban, hogy a mesehallgatók visszaszerezzék a valamilyen ok miatt elvesztett ősbizalmukat, ami együtt jár az önbizalom megszerzésével, vagy megerősítésével is.
A Ligetszépe meseterapeuták több napos, meditatív felkészülés után, mely magában foglalja a terápiára jövő gyermek, vagy felnőtt lényét épp úgy, mint a mese képeit, jellemzően fejből mondják a mesét, ezzel is erősítve a figyelem légkörét, valamint a gyermek, vagy felnőtt, és a terapeuta közötti személyes kapcsolatot.
A Ligetszépe mesemondó terápia egyformán jól kiegészítheti mind a hagyományos, mind az alternatív orvosi gyógyító eljárásokat.
Szentkúti (2013) a mese 3 szintjéről beszél: 1. a sztori szintje a hétköznapi tudattal átélhető szint; 2. az érzelmi szint, amely a mindenki számára átérezhető lelki minőségeket adja vissza; 3. magasabbrendű szellemi szint, amely a szellemi igazságokat tartalmazza.
A meseterápiás folyamat nagyon fontos részét képezi a heti ritmus stabil megtartása. A kliensek hetente egyszer, ugyanabban az időben járnak mesére. Ez teremti meg számukra a kiszámíthatóságot, az építő, biztonságot adó ritmust.