Vörösbegy és Ligetszépe MeseMűhely Egyesület Alapszabálya
Elhatározva a Vörösbegy és Ligetszépe MeseMűhely Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:
I.
Az egyesület adatai
1. Az egyesület neve: Vörösbegy és Ligetszépe MeseMűhely Egyesület
2. Az egyesület rövidített elnevezése: Vörösbegy MeseMűhely Egyesület
3. Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: –
4. Az egyesület székhelye: 1188 Budapest, Podhorszky utca 29. 2. ajtó (Budapest XVIII.KER. belterület 140805/2/A/2 hrsz.)
5. Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
6. Az egyesület honlapjának címe:vorosbegy-mesemuhely.hu
7. Működési területe: Magyarország közigazgatási területe
8. Az egyesület működésének időtartama: határozatlan
II.
Az egyesület célja, tevékenysége
1. Az egyesület célja:
Az antropozófiai alapokra épülő Ligetszépe Meseterápiás módszer széleskörű megismertetése, elterjesztése, a meseterápia iránt érdeklődők részére ismeretterjesztő és kulturális programok, rendezvények szervezése, valamint a Ligetszépe mesemondó terapeuták szakmai továbbképzése, szakmai találkozóinak szervezése, valamint a továbbképzéshez szükséges szakirodalom fordítása, megjelentetése.
Az egyesület célkitűzéseinek megvalósítása érdekében az alábbi tevékenységeket végzi:
- szakmai napok, előadások, konferenciák, kiállítások, rendezvények szervezése
- oktatási tevékenység
- kulturális tevékenység (művészeti tevékenység, kulturális örökség megőrzése, népművészet, hagyományőrzés)
- könyvfordítás, könyvkiadás
- szabadidős tevékenység
- egészségmegőrzés, személyiségfejlesztés, prevenció, szenvedélybetegségekkel kapcsolatos tájékoztató tevékenység
- szociális tevékenység (családvédelem, idősek lelki gondozása)
- kutatás
- nemzetközi tevékenység (nemzetközi kulturális és cserekapcsolatok)
- kapcsolatfelvétel más hasonló szervezetekkel és közösségekkel
- közös részvétel szervezése kulturális és egyéb programokon
- pályázati és egyéb források felkutatása a tárgyi feltételek javítása céljából
- egyesületi weblap kialakítása, fejlesztése, karbantartása
III.
Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok
- Az egyesület pártoktól független, közhasznú célokat szolgáló szervezet, az Ectv., továbbá a Ptk. alapján létrehozott jogi személy, amely közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártpolitikai tevékenységet nem végez, pártoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól támogatást nem fogad el, valamint az országgyűlési képviselői, megyei és települési önkormányzati választáson jelöltet nem állít és más által jelölt személyt sem támogat.
2. Az egyesület önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely a jelen alapszabályzatban meghatározott célra alakult, nyilvántartott tagsággal, önálló költségvetéssel és képviselettel rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
3. A jelen alapszabály a meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.
IV.
Tagdíj
- Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Közgyűlés határozza meg. A tagdíj összege naptári negyedévenkénti bontásban kerül megállapításra és összege naptári negyedévente, az alábbiak szerint kerül megfizetésre:
- a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül az adott naptári negyedévre vonatkozó díj időarányos részét, ezt követően
- minden naptári negyedév első hónapjának 15. napjáig a negyedévre vonatkozó tagsági díjat (azaz a II. negyedéves tagdíjat április 15. napjáig, a III. negyedéves tagdíjat július 15. napjáig, a IV. negyedéves tagdíjat október 15. napjáig, és az I. naptári negyedév tagdíját január 15. napjáig) szükséges az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag az aktuális naptári negyedéves tagdíj időarányosan számított részét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően a fentiek szerint köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.
V.
A tagság
- Az egyesületnek tagja lehet minden nagykorú magyar állampolgár – ha az állandó lakása Magyarországon van – illetőleg minden Magyarországon letelepedett vagy magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, továbbá minden jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, aki
– elfogadja az egyesület alapszabályát, annak céljait,
– önként vállalja a tagsági viszonnyal járó jogokat és kötelezettségeket,
– tagsági viszonya nem ütközik jogszabályba,
– nem tiltották el a közügyek gyakorlásától,
– belépési szándékáról írásban nyilatkozatot tesz, és azt az Elnökség elfogadja.
VI.
A tagsági jogviszony keletkezése
- Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az Elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
- A nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelességeinek meghatározásánál illetőleg az egyesület működése során tilos hátrányos megkülönböztetést tenni faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint.
- Az egyesületbe való belépés és az abból való kilépés önkéntes.
VII.
A tagsági jogviszony megszűnése
1. A tagsági jogviszony megszűnik:
a./ A tag kilépésével.
b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
c./ A tag kizárásával.
d./ Az egyesület megszűnésével.
- A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
Az elnökség az egyesület tagjai sorából – a jelenlévők egyhangú szavazatával – kizárhatja azt a tagot, akinek tevékenysége az alapszabályba ütközik, vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít vagy tevékenysége ellentétes az egyesület céljaival, vagy ha a tag – neki felróható módon – az egyesület érdekét egyéb módon súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy a tagsági viszonyból eredő kötelességeinek – az alapszabályban meghatározott időtartam alatt – felszólítás ellenére sem tesz eleget, illetőleg sérti az egyesület jó hírnevét.
Kizárásra okot ad az az egyesületi tag, aki a 30 napon túli tagdíjtartozást követően az elnökség általi írásbeli felszólításban biztosított további 30 napon belül sem rendezi tartozását. A törlésről határozatot kell hozni, amelyet az érintett taggal – jelenléte esetén – szóban vagy – távolléte esetén – írásban közölni kell. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül lehet a közgyűléshez jogorvoslatot előterjeszteni.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
VIII.
A tagok jogai
1. Az egyesület tagja jogosult:
a./ az egyesület tevékenységében részt venni
b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
d./ az egyesület irataiba betekintetni
e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
f./ a közgyűlésen indítványt tehet, a tagok legalább 10 %-ának indítványára bármely ügyet fel kell venni a közgyűlés napirendjére. Ugyanígy a tagok legalább 10 %-a indítványozhatja, hogy a közgyűlés vizsgálja felül az elnökség vagy valamely tisztségviselőjének döntését;
g./ a tagnak joga van arra, hogy a tisztségviselőktől felvilágosítást kérjen az egyesületet érintő bármely kérdésről, az általa tapasztalt hibákat, hiányosságokat az érintettek tudomására hozza;
h./ törvénysértő egyesületi határozatot – a tudomására jutásról számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
IX.
A tagok kötelezettségei
1. Az egyesület tagja:
a./ köteles rendszeresen részt venni a Közgyűléseken, az alapszabály rendelkezéseit és az Elnökség határozatait betartani;
b./ nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét;
c./köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni. A kötelező tagdíjfizetéssel, valamint önkéntes támogatásokkal, juttatásokkal segíti az egyesület tevékenységét, gazdasági feltételeinek biztosítását;
d./ köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani;
e./ köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
X.
Az egyesület szervei
1. Az egyesület szervei:
a./ Közgyűlés
b./ Elnökség
A Közgyűlés
2. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve, amelyet a tagok összessége alkot.
3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
4. A közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik (rendes közgyűlés).
5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c./az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
9. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint a jogi személy tag képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a./ az egyesület nevét és székhelyét;
b./ a közgyűlés helyét és idejét;
c./ a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
d./ a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e./ a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a./ akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b./ akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c./ aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d./ akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e./ aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f./ aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
Elnökség
13. Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 3 év határozott időtartamra. A vezető tisztségviselők kizárólag az egyesület tagjai közül választhatók. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztség megválasztott személy általi elfogadásával jön létre.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
15. Az egyesület törvényes képviseletét az elnökség 16.2.2. pontban megjelölt tagjai látják el.
16. Az egyesület vezető tisztségviselői és képviseleti jogosultságuk gyakorlásának módja, terjedelme
- Az egyesület elnöksége
16.1.1. Az elnökség elnöke:
név: Szabados Andrea
lakóhely: 1196 Budapest, Báthory u. 61. 5a.
anyja születési neve: Szabó Mária Terézia
a megbízatás kezdő időpontja: 2024. év március hó 22. nap
a megbízatás lejárta: 2027. év március hó 21. nap
16.1.2. Az elnökség tagja:
név: Berkesné Tóth Gabriella
lakóhely: 1188 Budapest, Podhorszky u. 29.2.a.
anyja születési neve: Radics Terézia
a megbízatás kezdő időpontja: 2024. év március hó 22. nap
a megbízatás lejárta: 2027. év március hó 21. nap
16.1.3. Az elnökség tagja:
név: dr. Magyarossy Léna
lakóhely: 1163 Budapest, Jászhalom utca 43.
anyja születési neve: Papp Klára
a megbízatás kezdő időpontja: 2024. év március hó 22. nap
a megbízatás lejárta: 2027. év március hó 21. nap
16.2. Az elnökségi tagok képviseleti jogosultsága gyakorlásának terjedelme, módja
16.2.1. A törvényes képviseleti joggal felruházott elnökségi tag képviseleti joga gyakorlásának terjedelme: általános.
16.2.2. A törvényes képviseleti joggal felruházott elnökségi tag képviseleti joga gyakorlásának módja
Az együttes képviseleti joggal rendelkező elnökségi tagok:
a) Név: Berkesné Tóth Gabriella
és
Név: dr. Magyarossy Léna
együttesen jogosultak az egyesület törvényes képviseletére.
b) Név: Berkesné Tóth Gabriella
és
Név: Szabados Andrea
együttesen jogosultak az egyesület törvényes képviseletére.
c) Név: dr. Magyarossy Léna
és
Név: Szabados Andrea
együttesen jogosultak az egyesület törvényes képviseletére.
17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e./ az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i./ a tagság nyilvántartása;
j./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Ptk.-ban előírt intézkedések megtétele;
m./ az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés;
n./ a tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag tagjegyzékből (tagnyilvántartásból) történő törlése;
o./döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
18. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
19. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a./ akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b./ akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c./ aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d./ akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e./ aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f./ aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
20. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
XI.
Záró rendelkezések
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
Kelt: Budapest, 2024. év. március hó 22. napján